"Egy tragikus eset,
Ami nem rg megesett.
Volt egy pr, mely szerelmes,
Szvk a szra engedelmes.
Minden nap tallkoztak,
Az letrl egytt lmodoztak,
Lassan eltelt a forr nyr,
Szvket hstette az r.
A szerelem megmaradt,
Br az id elszaladt.
Egy napon veszekedtek,
A dhtl mindketten reszkettek.
Egymshoz bnt szavakat kiabltak,
A kezek most elvlltak.
A szl egyre jobban fjt,
A lnyhoz egy kz nylt.
Karjt megfogta,
Egyre jobban szorongatta.
Hiba vdekezett,
Testvel reszketett.
Hirtelen elengedte,
A szpet elfeledte.
A lnyt ersen megttte,
Akkor szvt is eltrte.
Gnyosan mondta: nem kellesz,
Miattam tbbet nem szenvedsz.
Soha tbb ne keress,
Engem Te ne szeress.
Megbnod, amit velem tettl,
Hogy ellenem vtkezni mertl.
A src a fldre esett,
Szavakat keresett?
Krlek ne fljl,
Pr perce mg szerettl.
A lbai el borult,
Hibjbl okult.
de a lny meg nem bocstott,
Szavakkal tkozott.
Knnyek futottak vgig az arcn,
senki sem tudott segteni bnatn.
Elindult hazafel,
Csendesen nzett maga el.
Otthon a szobjban srt,
Knnyeivel nem
nem brt.
gy dnttt nincs mirt lni,
A vilgtl nem akar flni.
Elvesztette szerelmt,
Vele egytt az lett.
Levelet rt,
Kzben pedig srt.
Ekkpp fogalmazta meg gondolatait,
A rg elmlt lmait.
Megbntottl Kedvesem,
Tnkretetted szerelemem.
Nincs mirt lnem,
Mr a boldogsgot nem remlem.
Ha majd rtem szlnak a harangok,
Tudd, hogy most is Rlad lmodok.
Szvemet megsebezted,
Lelkemet rg elvetted.
Utols napomon nem leszel velem,
Fjni fog ez nekem.
Egyedl teszem meg az utols lpst,
rzem bell a hallnak tpst.
Sromhoz ne merj kzel menni,
Se knnyeket ejteni.
Ha majd egyszer hinyzom,
Mr nem haragszom,
Gyere majd ki, nzd, mit tettl,
Tudom, hogy sose szerettl.
Mindig is imdni foglak,
Egyszer j vilgba hozlak.
Befejezte a levelet,
Alrsknt egy knnycseppet ejtett.
Vitte csendesen magval,
De nem tallkozott a halllal.
Felmszott egy szikla tetejre,
Szksge volt minden erejre.
Utols pillantst vetett a tjra,
Emlkezett a szerelmes vgyra.
Knnyei patakknt szaladtak,
De ki nem apadtak.
rted teszem,
letem, elveszem.
A Nap szomoran
Az szve is vrzett.
Lassan zuhant a mlybe,
Senki se ltta a csendes jbe.
Mg most is vlttte szeretlek,
Soha nem feledlek.
Lelke a magasba szllt,
Az angyala a felhn llt.
Meghalt rte,
Pedig senki nem krte.
Meghalt!- a szl vitte,
A src el nem hitte.
Nem ment haza tbb,
A nyugalom az v.
Bartai napokon t kerestk,
Hisz k mindig is szerettk.
Egy csendes este megtalltk,
De mr vrben fagyva lttk.
Kezben a levl megcmezve,
Szve el volt vrezve.
Az rs olvashatatlan,
Szve hontalan.
Egy szi napon eltemettk,
Vgleg elengedtk.
A kopors hideg mint a jg,
rte srt az g.
Valaki a kapuban vrt,
Nem felejtette a szerelmes nyrt.
Talpig feketben,
Szerelme emlkben.
A temetben csendben llt,
a szomorsg a szemben hlt.
Mg most se tudja elhinni,
Hogy szerelme mrt akart elmenni?
Vgleg eltnt, itt hagyta,
Szvt a hallnak adta.
Csendesen a srhoz lpett,
A fjdalomtl lelke gett.
A szemei bnatosak,
Az lmok fjdalmasak.
Kint llt, de meg nem tudott szlalni,
Szinte sblvnny vltozott, nem tudott megmozdulni.
Egsz este, csak vrt, hogy majd hozz szl,
Nem rtette, hogy mr minden holt.
Egsz este, csak a koporsra knnyeket ejtett,
S bell szerelmrt reszketett?
rk teltek el vgl elmondta: szeretlek,
De rted mr semmit se tehetek?
Mrt hagytl egyedl,
Csend csak fjdalmat szl.
A csendben egy hang suttogott,
Az hangja szvben bgott..
Azt hitte csak kpzeldik,
Csak a hangjra emlkezik.
Ellpett egy angyal, talpig fehrben.
Szve mg gett a pokol tzben.
Tudtam, hogy eljsz rtem Szerelmem,
Gyere fogd rkk az n kezem.
Azt hittem, el tudlak majd itt feledni,
De lelkem sgja Tged kell szeretni.
Ezek voltak az utols szavak,
Ez volt a pillanat amikor sszertek az ajkak.
Jtt a reggel, mennie kellett,
Kedvestl knnyes bcst vett?
A src knnyei csak folytak,
Szvhez az rdg angyalai szltak:
Vedd el az leted,
Hisz mg, mindig szereted.
Megtette.
Az lett elvette.
Vre a fldre hullott,
Szve csakis hozz hzott.
jabb temets, jabb knnyek,
Az angyalok ismt
eljttek.
Megltk magukat egy szerelemrt,
Meghaltak egy szebb letrt...!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
